A depresszió rizikó,- és védőfaktorai

A kutatás témája a lehetséges védőfaktorok és rizikófaktorok feltérképezése volt a depresszió tekintetében. A vizsgálat arra keresi a választ, hogy melyek lehetnek azok a legfontosabb védőfaktorok, amelyek segíthetnek megőrizni a mentális jóllétünket, így elkerülve a depresszió kialakulását. A kérdőívcsomag olyan lehetséges védő, illetve rizikófaktorokra kérdezett rá, mint a válaszadó sportolási szokásai, dohányzási és alkoholfogyasztási szokásai. Emellett lekérdezésre került a párkapcsolati státusz és a vallás gyakorlása is. A depresszió mértékét a Beck-féle depresszióskála (BDI) segítségével mértem fel, a jóllétet pedig a WHO jó-lét kérdőív rövidített (WBI-5) változatával állapítottam meg. A vizsgálatban 132, 18 és 50 év közötti személy vett részt, a feltételezéseimet kétmintás t- próbával és Welch-féle d-próbával teszteltem az SPSS programcsomag segítségével. Hipotéziseim szerint a sportolás mértéke, a párkapcsolat megléte, valamint az aktívabb vallásgyakorlás kedvezően hatott a jóllétre, és így védőfaktorként áll fenn a depresszióval szemben, míg a dohányzás és az alkoholfogyasztás kedvezőtlenül hat a jóllétre és így rizikófaktorként áll fenn a depresszió tekintetében. Az adatok statisztikai elemzése után kijelenthető, hogy a védőfaktorok közül a fizikai aktivitás szerepe megkérdőjelezhetetlen, hiszen az kedvezőbb mentális jóllétet és alacsonyabb depressziószintet eredményezett a válaszadók körében. A párkapcsolat hatását az eredmények nem igazolták, a vallási közösségben való részvételt pedig részlegesen igazolták az adatok, a vallási közösségbe járók depresszió szintje alacsonyabbnak bizonyult azokénál, akik nem járnak ilyen közösségekbe. A rizikófaktorok közül a dohányzás káros hatását nem igazolták az adatok, azonban azok a személyek, akik gyakrabban fogyasztottak alkoholt, azok alacsonyabb mentális jóllétről számoltak be azoknál, mint akikre kevesebb alkoholfogyasztás jellemző.