A Nap, mint Energiaforrás hasznosításának lehetőségei, és társadalmi megítélése napjainkban

A földi élet kialakulásának esszenciális faktora a Nap által működtetett energia kaszkád rendszer. A biológiai evolúcióhoz, többek között a fotoszintézis megindításához is nélkülözhetetlen rendszerelem volt, ezen energia tette lehetővé a magasabb szintű organizmusok evolúcióját is, tehát kimondható, hogy nélkülözhetetlen energia-áram. A legmagasabb komplexitású rendszer az emberi társadalom, melynek fenntartása energia nélkül nem lehetséges. Az ember, magas akkomodációs potenciálja révén optimalizált alkalmazkodásra képes a környezetével. A régmúlt társadalmak energia fogyasztása jelentősen alul múlta napjaink energiaszükségleteit. Ezt a jelenséget az exponenciális népességnövekedés és technológiai fejlődés szükségszerűen felgyorsította. Földünk nyersanyag és energia készleteit pontosan nem ismerjük, és így a jelenlegi felhasználás értékével sem tudjuk biztosan meghatározni mennyi és mennyi ideiág állnak rendelkezésünkre. Globálisan felhasznált fosszilis energiahordozóink technológiai felhasznllása az élővilág és környezetünk romlásának meghatározó tényezőivé váltak. Számolnunk kell azzal is, hogy mai társadalmunk nagy mennyiségű energia felhasználása kritikus szintre érkezhet a közel jövőben. Magyarország földrajzi adottságai következtében előnyben részesül a napsütéses órák számát tekintve, ami alap pillére lehet a napenergia hatékony felhasználásának. Jelen munkám célja a Napunk, mint az élővilágunk legfontosabb mozgató rugójának bemutatása, és annak felhasználási lehetőségeinek ismertetése. Napjainkban a megújuló energiaforrások hatékony felhasználása és működtetése költséges és bonyolult, mert egymásra épülő fizikai, kémiai, biológiai rendszerekből formálódnak. Szakdolgozatomban a napenergia közvetlen és közvetett felhasználására fókuszáltam, ezen belül is a napelemre, mint fotovillamos elemre. A Si-kristályos napelem gyártásának technológiai lépéseit folyamatszinten írtam le, és ezzel egyidejűleg e technológiából kilépő, keletkezett hulladékokat csoportosítottam EWC kódokkal a hatályos jogszabályok keretein belül. A keletkezett hulladékok csoportosításának érdekében a hulladékáramokból összesített hulladékképződési adatok szerint, régiónként, hulladék típusonként saját adatbázist készítettem az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer (OKIR) adatsorai alapján, 2015-2016 évek vonatkozásában. 5 Munkám konkludált eredményeiből megállapítható, hogy a napelem felhasználása és alkalmazása igen lényeges az energiaválság mérséklése szempontjából. Azonban érdemes figyelmünket arra fókuszálni, hogy bármely társadalom által működtetett technológia potenciális környezetterhelő ágenseket (pl. hulladékokat: 160305; 060102; 060405; 101103; 101009; 101111 EWC kódú hulladékok) bocsáthat ki környezetünkbe, ezzel a kialakult kvázi stabilis egyensúlyi potenciálokat megbontva.