A versengés, mint norma az iskolai kötődés tükrében 12-13 éves tanulók körében

A versengés és együttműködés egyik leggyakoribb színtere az iskola, ahol a gyerekek összemérhetik tudásukat, képességeiket, összehasonlíthatják magukat társaikkal, és ezáltal fejlődhetnek. Napjainkban a versengéskutatások egyre több tényező figyelembevételével folynak, de a normák, az iskolához való viszonyulás vizsgálatának még nincs kiterjedt szakirodalma. Dolgozatom témájául a versengés, az iskolai kötődés és a versengésre, együttműködésre vonatkozó viselkedések normaként való megjelenését és összefüggéseik vizsgálatát választottam. Ehhez egy megyeszékhely és egy kisebb város általános iskolájának hatodik osztályos (12-13 éves), összesen 110, tanulója töltötte ki a Szabó és Virányi (2014) féle iskolai kötődés, a Szokol, Mácsai és Orosz (2014) féle versengés kérdőívet, valamint a Szabó és Labancz (2015) féle norma- kérdőív mintájára újonnan létrehozott kérdőívet. A vizsgálat adatai szerint a mérőeszköz alkalmas a leíró és személyes normák mérésére, az észlelt normák esetén még további pontosítás szükséges. Az eredmények alapján az együttműködésre irányuló személyes normák szignifikáns pozitív kapcsolatot mutatnak a társakhoz, a tanárokhoz és összességében az iskolához való kötődéssel, a versengés önfejlesztő aspektusa pedig a társakkal, tanárokkal és tantárgyakhoz való viszonnyal és összességében az iskolai kötődéssel. A hiperversengő attitűd szignifikáns negatív kapcsolatot mutatott az iskolai viszonyokkal, a tanárokhoz és a tantárgyakhoz való kapcsolat esetén, és pozitív együttjárást mutat a leíró normák versengés orientált viselkedéseinek három itemével.