Kognitív és környezeti önszabályozási stratégiák használatának összefüggései a szociális szorongással

A kutatás célja a kognitív és környezeti önszabályozás stratégiák összefüggéseinek vizsgálata az szociális szorongással. A mintát alkotó 483 személy (329 nő [68.11%] és 154 férfi [31,88%]), felmérése elektronikus kérdőívvel történt. A kérdőív tartalmazott demográfiai és munkavégzést jellemző kérdéseket, továbbá Kedvenc helyek kérdőívet, FÉLNE – kérdőívet, (8 item), CERQ - Kognitív érzelem-reguláció kérdőív egyes alskáláit (két egyenként 4 itemes alskálája: pozitív fókuszváltás, tervezés), Észlelt stressz kérdőívet (4 itemes változat), Élettel való elégedettség kérdőívet (5 tétel), WHO jóllét kérdőívet (5 tétel), Szubjektív egészségbecslő skálát (SRH, 1 tétel) kérdőíveket. A statisztikai vizsgálatokat SPSS 22.0 és RopStat 2.0 verziójú programokkal végeztem. Eredményeim szerint, a szorongás magas értéke a különbözőképpen vizsgált életminőség alacsony értékével jár együtt. A megküzdés skála együttjárást mutatott a FÉLNE és a PSS tesztekkel, azonban a kognitív érzelem-regulációs adaptív stratégiák használatával, és a WHO, SWL értékekkel nem. A szorongás mértéke (FÉLNE változó) a kedvenc helyek megküzdésként való alkalmazásával gyenge, pozitív irányú együttjárást mutat. A szociális helyzetben fokozott szorongást átélő emberek nem választják szignifikánsan gyakrabban a lakóhelyüket kedvenc helyüknek. A CERQ – 2 adaptív alskálája még az egymásra hatások kiszűrésétől függetlenül is teljesen független a másik két változótól (FÉLNE, kedvenc helyek megküzdésként való használata).