Az állatterápia pszichológiai jellemzői : a lovasterápia hatása serdülőkorúak körében

Jelen kutatás célja a lovasterápia hatásának a feltérképezése serdülőkorú (13-18 évesek) figyelemhiányos hiperaktivitás-zavaros (ADHD) gyermekek körében. Vizsgálatomban 46 fő vett részt, ismételt méréses vizsgálati eljárásban. Mindannyian a Fehérpatkó Lovasudvar rendszeres látogatói, és mindannyian rendelkeznek a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar diagnózisával. A kutatás során a vizsgálati személyeknél azt figyeltem meg, hogy a lovasterápiának van e valamilyen hatása az érzelmi életre és az általános jóllétre. Az érzelmek változását az Érzelmek Mérése Skálával (ÉMS), valamint a Pozitív és Negatív Affektivitás Skála (PANAS) magyar adaptációjával mértem fel. Az általános jóllét mérésére pedig az 5 tételes WHO Jól- lét Kérdőív (WHO Well-BeingQuestionnaire) magyar változatát használtam. Az ismételt méréses eredmények alapján összehasonlítást végeztem az első mérés, és az egy hónappal utána következő mérés eredményei között. Hipotézisemben azt feltételeztem, hazai- és külföldi kutatások eredményei alapján, hogy a lovasterápia pozitív hatással lesz a vizsgálati személyek érzelmi- és jólléti állapotára. Eredményeim azt mutatják, hogy a figyelemhiányos hiperaktív-zavaros serdülőknél alkalmazott lovasterápiának egy hónap elteltével szignifikáns hatása van mindkét vizsgált területen. A vizsgálati személyek érzelmi- és jólléti állapotában egyaránt pozitív javulás következett be a terápiás foglalkozásokat követően.