A felnőttkori kötődés, a katasztrofizálás és a személyiség közötti összefüggés vizsgálata egészséges fiatalok körében

Kutatásomban a felnőttkori kötődés és a katasztrofizálás, valamint a személyiségjegyek kapcsolatát vizsgáltam. Feltételeztem, hogy a bizonytalanul kötődő személyek jobban katasztrofizálnak, mint a biztonságosan kötődők, illetve, hogy az érzelmileg stabilabb személyek kevésbé katasztrofizálnak. Továbbá feltételeztem, hogy a nőkre nagyobb mértékben jellemző a katasztrofizálás, mint a férfiakra. Ezeken túlmenően megvizsgáltam a katasztrofizálás mértéke és a jeges vizes próbán átélt fájdalom közötti összefüggést. A mintavételi eljárás hozzáférés alapú volt. A vizsgálatot 48 fős fiatal felnőttekből álló mintán végeztem, 24 férfi és 24 nő vett részt a kutatásban. A résztvevők átlagéletkora 21,17 év (SD = 1,73) volt. A katasztrofizálás mértékét a Fájdalom Katasztrofizálási Kérdőívvel (FKK), a felnőttkori kötődést a Kötődési Stílus Kérdőív magyar változatával (ASQ-H), a személyiségjellemzőket a Big Five Kérdőívvel (BFQ) mértem. A vizsgálati személyek részt vettek egy jeges vizes próbán, mely során maximum 5 percig jeges vízben tartották az ügyetlenebbik kezüket. A bizonytalanul kötődő, illetve a neurotikus személyiségjegyekkel bíró résztvevők nem katasztrofizáltak jobban, mint a biztonságosan kötődő, vagy érzelmileg stabilabb személyek. A biztonságosan kötődő személyek szignifikánsan magasabb értéket értek el a BFQ érzelmi stabilitást mérő dimenzión. A jeges vizes próba előtti és az utáni katasztrofizálási értékek magasabbak voltak a jeges vizes próbát megszakító személyeknél, és ezek a résztvevők szignifikánsan nagyobb mértékben katasztrofizáltak a próbát követően, mint az előtt. A próba során átélt fájdalom szintje és a katasztrofizálási érték között szignifikáns, pozitív irányú együttjárás volt. Az eredmények alapján nem állítható, hogy a katasztrofizálás hátterében a kötődés típusa, vagy bizonyos személyiségjegyek állnak, így további kutatások szükségesek az okok megismeréséhez.