A szabadidős fizikai aktivitás összefüggései az érzelmekkel és gondolatokkal pszichológus hallgatók körében

Annak ellenére, hogy a rendszeres fizikai aktivitás olyan pozitív hatásokkal bír, amely a testi és lelki egészségünk megőrzésében és fejlesztésében fontos szerepet játszhat, hazánk lakosságára kevésbé jellemző a hetente – akár több alkalommal is– végzett testmozgás. Dolgozatom fő kérdése, hogy a kognitív-szociális, érzelmi tényezők milyen szerepet tölthetnek be a szabadidős testmozgásban való részvételben? Kutatásomban 165 fő vett részt, 18-44 éves alapszakos pszichológia, társadalomtudományi és tanár szakos hallgatók válaszai kerültek elemzésre, a tervezett viselkedéselmélet, a testmozgáshoz társított, illetve általában megélt érzelmek, és a szabadidős fizikai aktivitásra fordított időmennyiség alapján. A kapott eredmények arra engednek következtetni, hogy a tervezett viselkedéselmélet komponensei (viselkedéses kontroll, intenciók), illetve a testmozgáshoz társított és általában megélt érzelmeik is kapcsolatban állnak a szabadidős fizikai aktivitás mértékével. A kérdés további vizsgálata azonban szükséges, ugyanis a tervezett viselkedéselméleti és érzelmi tényezők mellett más inter- és intraperszonális faktorok is hatással lehetnek a testmozgással való foglalkozásra és motiválhatja az embereket annak végzésében.