Aszály és vízgazdálkodás Mezőhegyesen: a monitoring szerepe és jelentősége

A diplomadolgozatom célja, hogy komplex módon értékeljem a vízgazdálkodás lehetőségeit a rendelkezésre álló klíma, talajnedvesség és vegetáció monitoring segítségével. Az Operatív aszály- és vízhiánykezelő monitoring rendszer Mezőhegyesi monitoring állomásának adatait felhasználva, három kérdésre is választ keresek. Először is azt vizsgálom, hogy Mezőhegyes térségében hogyan alakult az aszály erőssége az elmúlt évtizedekben, valamint a jövőben milyen változások várhatóak. Az aszály számszerűsítésére több aszályindexet is alkalmazok, melyekkel a légköri és a talajaszály éves és éven belüli mintázata is megfigyelhető. Ezután az aszály számszerűsítése mellett azt is vizsgálom - a Mezőhegyesi Ménesbirtok és Tangazdaság öntözési adatait felhasználva - hogy a 2017-es és a 2018-as években az öntözés hogyan reagált a felmerülő aszályokra, és így az aszály, a talajnedvesség és az öntözés milyen kapcsolatban állnak egymással. Harmadsorban a diplomadolgozatomban 2018-as Sentinel 2B felvételek segítségével öntözött (Mezőhegyesi Ménesbirtok és Tangazdaság) és nem öntözött (Mezőhegyes) parcellákon termelt kukorica állományok zöld biomassza produkcióját hasonlítom össze annak számszerűsítésére, hogy a vegetációra gyakorolt hatás (a fenológiai görbe anomáliái alapján) mekkora különbséget mutat a különböző vízellátottsági viszonyok esetén. Emellett ismertetem a mintaterület jellemzőit, a különböző vizsgálatokhoz alkalmazott módszereimet, azok irodalmi hátterét. A kapott eredmények rámutattak arra, hogy a komplex monitoringra szükség van, hiszen segítségével az öntözés, az agrotechnika pontosabban tervezhető és kivitelezhető. Továbbá, hogy a vegetációs index segítségével a monitoring nagyobb felbontással és helyi szintű részletes adatok integrálásával tovább fejleszthető. A diplomadolgozatomat az eredmények részletes ismertetésével, valamint egy összegzéssel zárom, amelyben a vizsgálati eredményeimet komplexen mutatom be.