Használt motorolajjal szennyezett, vasúti területről származó talaj bioremediációs lehetőségeinek kidolgozása

Az ásványolaj-termékek nagymértékű felhasználásának következtében fokozottan számolni kell azzal a kockázattal, hogy ezen anyagok a szállításuk, felhasználásuk és tárolásuk során a természetes közegekbe kerülhetnek. Ebből a szempontból a talaj különösen veszélyeztetett, mivel itt a szennyezés tartósan fennállhat, így számos olyan komponens halmozódhat fel, amelyek környezetvédelmi és egészségügyi kockázatot jelentenek. A szennyezőanyagok eltávolítására vagy a mennyiségük határértékek alá csökkentésére az elmúlt évtizedekben számos fizikai és kémiai eljárást dolgoztak ki. A hagyományos fizikokémiai kármentesítő módszerek gyakran korlátokba ütközhetnek a szénhidrogén eredetű szennyezések esetében, így a környezetbarát és költséghatékony bioremediációs technológiák lehetősége sok esetben megfontolandó. A diplomamunkám során egy vasúti területről származó, használt motorolajjal szennyezett terület bioremediációs lehetőségeit jártam körül. Elsőként meghatároztam a szennyezett talaj azon tulajdonságait, amelyek a kezelést leginkább befolyásolhatják. Ehhez először folyadék kultúrában vizsgáltam öt, tanszéki törzsgyűjteményből származó baktériumtörzs (Pseudomonas putida B, Rhodococcus erythropolis PR4, Rhodococcus sp. C, Rhodococcus sp. PAE1, Rhodococcus sp. PAE8) motorolaj-bontó képességét, majd a legjobban teljesítő törzseket mikrokozmosz kísérletekben felhasználva modelleztem a használt vasúti motorolajjal szennyezett talaj kármentesítését. A biostimuláció és a különféle elrendezésű bioaugmentációs kísérletek során a respirációs aktivitás mellett nyomon követtem a mikrobiális populációk sejtszámában bekövetkező változásokat is, továbbá a mintákban megmaradó olajtartalom alapján meghatároztam a biokonverzió mértékét. Az eredményeim alapján úgy tűnik, hogy egy régebbi szennyezés esetén már pusztán biostimulációval is közel hasonló hatékonyságú kármentesítést lehet elvégezni, mint bioaugmentációval. Ennek oka feltehetően abban a képességben keresendő, hogy az eredeti talajmikroflóra képes volt alkalmazkodni a szennyezőanyag jelenlétéhez. Mivel a nyílt rendszerben alkalmazott biológiai kármentesítések sikerét számos biotikus és abiotikus tényező befolyásolhatja, a diplomamunkám során nyert ismeretek a jövőben hozzájárulhatnak a használt vasúti motorolajjal szennyezett, vasúti terület bioremediációjának megtervezéséhez és sikeres kivitelezéséhez.