A domináns vegetációtípusok és a talajvízszint kapcsolata a Dél-kiskunsági semlyékeken

Csikosné Blum, Henriette (2018) A domináns vegetációtípusok és a talajvízszint kapcsolata a Dél-kiskunsági semlyékeken. BA/Bsc, Szegedi Tudományegyetem.

PDF 2018_Csikosné_Blum_Henriette_IJ51YY_SZ.pdf Hozzáférés joga: SZTE designated computers only Download (2MB)

Abstract

Dolgozatomban a Dél-Kiskunság területén a Kiskunsági Nemzeti Park igazgatósága alá tartozó Körös-éri Tájvédelmi Körzetben, a Duna–Tisza közi Dorozsma-Majsaihomokhát kistáj részén található Ásotthalmi lápréten (Csodarét) és a mórahalmi Csipaksemlyéken Dr. Margóczi Katalin és munkatársai által 2004-ben és 2007-ben telepített vízszintmérő kutak adatait használom fel, amelyek a területen található domináns vegetációk közelében lettek telepítve. A kutak telepítésének célja a területek talajvízszintjének a monitorozása, mivel a talajvízszint csökkenése összefüggésbe hozható a klímaváltozás sokrétű következményeivel is, ahogy erről említést tesz Barta et al. (2012) cikkében és példaként hozza a Duna–Tisza-közi homokhátságon is végbemenő szárazodást, amely nem csak a klímaváltozás okozta talajvízszint csökkenés eredménye, hanem a megváltozott területhasználat következménye is. A rendelkezésre álló több éves havi talajvízszint-adatokat és az élőhelyek közötti kapcsolatot vizsgáltam és időtartamgörbe (1–7. ábrák) alkalmazásával is kerestem. Az időtartamgörbe a hidrológusok által gyakran használt eszköz. A talajvízszintre alkalmazva annak valószínűségét ábrázolja grafikusan, hogy az idő hány százalékában haladja meg a vízmennyiség az adott értéket a talajvízszintmérő kutakban. A vizsgált területeken nem tapasztalható talajvízszint csökkenés, amihez a kistáj lokális hidrológiai tulajdonsága nagymértékben hozzájárul. Ezt a növényzet 2005-ben, 2009-ben, 2014-ben és 2016-ban készített cönológiai felvételei is alátámasztottak. Táblázatban (3. táblázat) és diagramban (8. ábra és 9. ábra) is feltüntettem, hogy a tanulmányozott területek domináns élőhelyein a talajvíz mennyi időt tölt a különböző gyökérzónákban. A talajvízszint-gyakoriságokat élőhelytípusonként ábrázolva az adatok jó egyezést mutatnak, és elkülönülnek az élőhelytípusok. A szikeseken és a kékperjésekben hasonló zónában leggyakoribb a talajvízszint, de a kékperjésekben néhány alkalommal 200 cm alá is süllyed, míg a szikesekben soha. Ezen élőhelyeknél legtöbbször felszínhez közel, illetve a felszínen van a talajvíz. A sztyepréteknél leggyakrabban 100 és 175 cm mélyen van, és csak a Csodaréten megy néhány alkalommal 50 cm fölé. Több megfigyelés és vizsgálat is bizonyítja, hogy a Csodaréten és a Csipaksemlyéken a Homokhátságon általánosan kimutatható nagymértékű szárazodás (Barna et al. 2011; Rakoncai J. 2013; Tölgyesi Cs. 2016) nincs jelen, a növénytársulások stabilak, a talajvízszint-csökkenés hatása nem szignifikáns, és az alkalmazott természetvédelmi kezelések is hozzájárulnak a védett flóra értékének a megőrzéséhez (Margóczi et al. 2011; 3 Margóczi et al. 2018). A Csipak-semlyéken a talajvízszint évtizedes stabilitását vizsgáló, megjelenés alatt álló cikkben (Margóczi et al. 2018) található ábra (2. ábra) bemutatja a semlyék kutjait, az élőhelyek talajvízszint-függését. A Kékperjés láprétre (D2) általánosságban jellemző, hogy tavasszal időszakosan vízzel borított, majd a talajvízszint visszahúzódik a felszín alá, az ábrán a trendvonal enyhe lejtésű, a láprét a semlyék szélén, magasabb részén található. Hasonló a Szikes rét (F2) trendvonala is, de az előhely már a terület alacsonyabb részén fekszik, hosszabb ideig nedvesebb, a Kékperjés lápréttől a felgyülemlett csapadék odaáramlik. A Homoki sztyeprét (H5b) a maradékgerincek és lepelhomok-hátakon terül el, tipikusan a láprétek kiszáradásával jön létre. A trendvonala egyenes. A negyedik élőhely az Üde mézpázsitos szikfokok (F4) és Padkás szikesek, szikes tavak iszap- és vakszik (F5) társulásoknak a növényzete, trendvonala mondhatni egyenes, a talajvíz megjelenik a terepszint felett, hosszabb ideig víz alatt áll a terület. A párolgás miatt a só felhalmozódik a talajban. A Csodarétről nem készült ilyen jellegű tanulmány, de hasonlóságot mutatnak a jellegzetes vegetációtípusok mellé telepített kutak talajvízszint adatai.

English title

Link between the level of groundwater and the dominant vegetation types in the wet meadows of Southern Kiskunság

Institution

Szegedi Tudományegyetem

Faculty

Faculty of Science and Informatics

Department

Ökológiai Tanszék

Discipline

Natural Sciences

Specialization

környezettan

Supervisor(s)

Item Type:	Thesis (BA/Bsc)
Uncontrolled Keywords:	szárazodás, időtartamgörbe, talajvízszint, kút, domináns vegetáció
Subjects:	01. Natural sciences
Depositing User:	TTIK szerkesztő
Date Deposited:	2019. Sep. 20. 08:04
Last Modified:	2019. Sep. 27. 11:29
URI:	https://diploma.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/73381

Actions (login required)

View Item