Biodiverzitás adatbázisok

A biológiai sokféleség közös örökségünk, felbecsülhetetlen értékű globális erőforrás, amelynek megóvása közös feladatunk és felelősségünk. A fajokat, élőhelyeket érő nyomás növekedésével és a biodiverzitás drasztikus csökkenésének kockázatával kell szembenéznünk. Eddigi erőfeszítéseink nem bizonyultak elégségesnek a biodiverzitás csökkenésének lelassítására. Ennek egyik okaként a biodiverzitásra vonatkozó tudásunk elégtelen volta nevezhető meg. Ezzel összhangban a 2020-ra előirányzott 19. Aichi célkitűzés magában foglalja a biodiverzitásra vonatkozó adatok mennyiségének növelését, minőségének javítását, valamint az adatok jobb felhasználását, megosztását elősegítő technológiák fejlesztését. Igazolom a munkámban felvetett téma társadalmi és tudományos megalapozottságát, a biodiverzitás adatbázisokkal szemben támasztott társadalmi, tudományos, technológiai elvárások ismertetésével, a biodiverzitás adatbázisok segítségével megválaszolható kérdések és válaszok bemutatásával. A biodiverzitási adatbázisok két alapvető típusát és két legjelentősebb szereplőjét a GBIF és iNaturalist rendszereket mutatom be, majd betekintést nyújtok a biodiverzitás adatbázisok világában meghatározó szabványokba. Elkészítettem és munkámban bemutatom egy biodiverzitás adatbázis rendszer tervét, amely igazodik a biodiverzitás adatbázisok világában elterjedt technológiai szabványokhoz, alkalmazza az általuk kialakított jó gyakorlatot, kapcsolódik globális biológiai adatbázisokhoz, a korábbiaknál szélesebb adatintegráció megvalósítására alkalmas, gazdagabb funkcionalitást tartalmaz, új megoldásokat vezet be az adatminőség biztosítására, az adatok elérésének újfajta módjait és felületeit kínálja, nagyobb érték létrehozására lehet alkalmas. A projekt megvalósíthatóságának elemzése során az adatok mennyiségének, minőségének és a létrehozott érték növelésének kérdéseire is igyekeztem válaszokat találni.