Aflatoxinok tisztítása folyadék-folyadék kromatográfiával

Hegedüs, Zsófia (2018) Aflatoxinok tisztítása folyadék-folyadék kromatográfiával. ['eprint_fieldopt_thesis_type_master' not defined] thesis, Szegedi Tudományegyetem.

[thumbnail of 2018_Hegedüs_Zsófia_F0E3NQ_SZ.pdf]Text
2018_Hegedüs_Zsófia_F0E3NQ_SZ.pdf - Thesis
Restricted to SZTE designated computers only

Download (1MB)

    Abstract

    A mikotoxinok különböző fonalas gombák által termelt másodlagos anyagcseretermékek, melyek elfogyasztva az állati vagy emberi szervezetre toxikus hatást fejtenek ki. E csoportból kiemelkednek az aflatoxinok, ugyanis magas toxicitásuk miatt jelentős problémák forrásai az élelmiszeriparban és a mezőgazdaságban is. Ezen vegyületek különböző mátrixból való kimutatására és mérésére számos elfogadott módszer létezik, melyek kivitelezéséhez, adaptációjához és validálásához nagy mennyiségű tiszta aflatoxin szükséges, emellett az in vivo toxikológiai vizsgálatok szintén nagy mennyiséget igényelnek. A kémiai szintézis több lépéses és bonyolult, a standard vegyületek előállítása gazdaságosan a termelő mikroorganizmusokkal oldható meg. A vegyületek kinyerésére alkalmazható tisztítási eljárás lehet a folyadék-folyadék kromatográfia, mely a komponensek két fázis közti megoszlásán alapul egy kiválasztott oldószerrendszerben. E módszernek különböző technikai megvalósítása létezik, melyek közül munkánk során a centrifugális megoszlási kromatográfiát alkalmaztuk. Első lépésként az aflatoxinokat az Aspergillus parasiticus (SZMC 2473) fermentációs termékéből extraháltuk három lépésben, a továbbiakban ezt az extraktumot alkalmaztuk az oldószerrendszerek teszteléséhez. Az elválasztástechnikai közeg összeállítását az I. típusú terner rendszerek köréből valósítottuk meg, melyhez az ún. „legjobb oldószer” módszerét alkalmaztuk. Ennek során úgy választottuk meg a rendszert alkotó oldószereket, hogy a tisztítandó komponenseket jól oldó komponensek képezték a rendszerek alapját, melyekhez két eltérő polaritású oldószert választottunk különböző arányokban a rendelkezésre álló terner diagramok szerint. Az oldószerek arányának változtatásával az értékes komponensek és szennyeződések átvihetők egyik fázisból a másikba, az adott rendszerre vonatkozó megoszlási koefficiensüknek megfelelően. Összesen 108 terner rendszert vizsgáltunk meg a megoszlások tekintetében, és a szelektivitási tényezők meghatározását követően a megfelelőnek prognosztizálható rendszerrel műszeres optimalizálást és preparatív elválasztásokat végeztünk.
    Item Type: Thesis (['eprint_fieldopt_thesis_type_master' not defined])
    Subjects:01. Natural sciences
    Depositing User:TTIK szerkesztő
    Date Deposited:27 Sep 2019 11:08
    Last Modified:14 Oct 2019 07:09
    URI:https://diploma.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/73191

    Actions (login required)

    View Item
    View Item